2012. április 16-án a TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0025 pályázat fenntartásának keretében került sor a Vajda János Gimnáziumban a Hevesi Sándor Színház beavató színházi előadására. Az előadáson a gimnázium két 9. osztálya vett részt, összesen 67 fővel. A programon résztvevő diákok így írnak a rendezvényről:

Csak Rómeó és Júlia - Lenni és részese lenni

A Vajda János Gimnázium kilencedik osztályából a C-seknek és az A-soknak – a nyelvi és a humán osztálynak - volt szerencséje megtekinteni a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház előadását Madák Zsuzsanna és Barsi Márton főszereplésével, akik tökéletesen játszották el a fiatal szerelmesek szerepét, még akkor is, ha ezen szerelem határokba ütközött. Amit már mindannyian megismertünk a műből. Többé-kevésbé. Rómeó és Júlia címen…
Erre a hiányosságra a kezdeti beszélgetés során derült fény. Persze a színészek ezt is zökkenőmentesen vették, sőt még poént is gyártottunk a kínosnak induló esetből. De melyik fiútól várhatjuk el, hogy a Rómeó és Júlia minden sorát elolvassa? Szerintem egyiküktől sem. De ez az apró bökkenő nem tántorította vissza Júliát – aki egyébként a segítségünkkel elérte, hogy Rómeó felvegye a mamuszát -, igyekezett még jobban kiismerni a közönségét. Főként a színjátszásról érdeklődött és a drámával kapcsolatos tudásunkat kellett pár mondatban kifejtenünk. Amíg mi Júliával konzultáltunk az ismereteinkkel kapcsolatban, Rómeó és a Kellékes/ Elektronikai Szakember úr fel/elkészítették a lufi fejű mellékszereplőket... Kivétel volt ez alól Rosalie lufija, mert ő piros szívecske alakú léggömböt tudhatott magáénak. Micsoda mázlista!
A díszletről is szó kell, hogy essen, mert diákszavakkal meg sem lehet fogalmazni, mi is volt az igazán. Úgy nézett ki, mint ami egy ajtókeret volt előző életében. Erre voltak, talán gumiszalagok kifeszítve. Ezzel tudtak a színészek megoldani minden egyes helyszínt. Ez volt az erkély, az ágy, a ravatal és a táncnál Tybalt is. De nem hiszem, hogy sokkal több díszletre lett volna szűkség. A színjáték annyira hiteles volt, hogy az egyszerű ajtókeretből egy kis képzelőerővel lehetett akármi.
Az előadásnak furcsa kellékei is voltak… Mondhatni úgy is, hogy teljesen 21. századi. Amit színházban, színpadon még sosem láttunk Rómeó és Júlia kezében. Ráadásul közelebb álltak hozzánk, hisz mi is mindennap használhatjuk azokat az eszközöket. Így könnyebben dolgoztuk fel a látottakat. Például zongora helyett megfelelt a tablet is, vagy levél helyett telefon. Akár a kesztyűs jelenetet is megemlíthetnénk, hisz a többség ezt emlegeti fel – igazi kuriózumként. Két kéz, két kesztyű, két külön ember. Fekete és piros. Gyűlölet és szerelem. A Rómeó és Júlia alapja; érzelmek.
Felismerhettük önmagunkat a még gyermekfejű Júliában, aki ragaszkodott a plüss macskájához és Rómeóban, aki Rosalie szerelméért sóvárgott, míg meg nem ismerte Júliát, akinek a szerelméért még a nevét is eldobta. Felismerhettük két kamasz érzéseit, néha kiábrándítónak tűnő viselkedését. Emiatt sokkal szerethetőbbek lettek a karakterek. Rengeteget nevettünk, és kitartóan játszottuk a szél szerepét. És egyesek a brekegésbe is nagyon jól belejöttek. A báljelenet pedig örök emlék marad a mi kis Rosalienk számára, akinek az arcát talán még az emlék gondolatától is elönti a pír…
De valami megváltozott. Ezt mi is érzékeltük, elsőre talán nem, de így visszagondolva: a jelek egyértelműek voltak. A szimbólumok, mint például Júlia plüssállata, lassacskán „kiszakadtak” az előadásban játszott szerepükből. Eltűntek a színpadról. Már csak a szotyolahéj jelezte, hogy Júlia valamikor, korábban még éretlen kislány volt, aki képtelen volt elszakadni Rómeójától. Összeházasodtak, mert nem is akart elszakadni tőle… de így már felelősséget vállalt a Rómeó iránt érzett szerelméért, még akkor is, ha ez az eskü csak titokban fogant meg. Hű volt hozzá, ezért utasította el Paris szerelmét is, sikertelenül. Ugyanis apja parancsának nem mondhatott ellent. De a változások csak itt mutatják meg Júliának az új, felnőtt arcát, aki mindenre képes. Még a halálra is. Nem nevettünk többet, nyilvánvalóvá vált, hogy a vég elkerülhetetlen.
Valahogy belecsöppentünk a műbe, azt nem tudom megmondani, hogy valójában mikor kezdődött, de hogy mikor lett vége, azt igen. Mert a hatás felülmúlhatatlan volt. A mi – egyébként borzasztóan hiperaktív osztályunk- is érzékelte, hogy most vissza kéne fogni a viccekből, mert nem annak van az ideje. Talán ténylegesen rájöttünk, hogy ez a szerelem nem csak boldog percekből áll, hanem olyan belső vívódásokból, amit csak így színpadon látva érzékeltünk igazán. Értettünk meg. Egy teremnyi csendes, feszülten figyelő diák vette körül őket és várta a jól ismert happy endet. Amit várhattunk volna, addig, amíg a színészek vissza nem zökkennek a valóságba. Ki nem lépnek a karakterükből és mi bőszen éljenezni és tapsolni nem kezdünk.
Az előadást értékeltük is, megbeszéltük, hogy miért voltak különösek az eszközök, vagy, hogy megittuk volna-e Júlia helyében a mérget. (Erre több, különböző és vicces válasz is érkezett.) Mi történt volna, ha Rómeó felveszi a mobilt másodjára, hogy mi lehetett a harmadik hívásnak a mondanivalója. Eljátszottunk egy improvizációs játékot, melyben a mi boldog befejezésünket kellett megvalósítani. Persze Júlia teherbe esett, így voltak kisebb komplikációk az „újrajátszás” során.
Összességében jó ötlet volt az előadás. Ezúton köszönjük meg a színészeknek, hogy időt szakítottak ránk, a tanárainknak, hogy ilyen szuper előadást tekinthettünk meg. Tanulságként pedig több dolgot is leszűrhettünk, de az osztály kedvence mégis az volt, hogy mindig vedd fel a telefont!

Szücs Krisztina és Király Katinka 
9.A osztályos tanulók       

2012. április 11-én délután a Béke Ligeti Általános Iskola Speciális Szakiskola és EGYMI napközis tanulói maratoni versfelolvasón vettek részt. A 3-4-5-6. osztályos tanulók legkedvesebb verseiket olvasták fel a költészet napja alkalmából.
Sok szép költeményt hallgattunk meg, majd megemlékeztünk József Attiláról is.

Hajas Anikó   
könyvtáros tanár

EIGNER Bernadett: Érzelmi- és viselkedészavarok gyökerei: a korai szülői hatások szerepe.
In.: Gyógypedagógiai szemle, XL. évfolyam 2012/1. szám 14-24.p.

Az iskolákból érkező jelzések tanúsága szerint egyre több a viselkedési, beilleszkedési vagy teljesítményproblémás gyerek. Az iskoláskorra ezek a problémák, tünetek már rögzülnek, tehát fontos lenne a korai életszakaszban a kialakulást előidéző tényezők felderítése.
A korai szülői hatások, a korai gondozó-gyermek kapcsolat minősége rendkívül fontos, hiszen a gyermek „énre találásának” meghatározó időszaka az első néhány év. A gondozó személy, a szülők, főként az anya szerepe ebben az időszakban a személyiség alapvető alakító tényezői. Ezekben az interakciókban épül a gyermeki én, ezért az interakciók zavarai és diszharmóniája veszélyeztető tényezőként jelentkezik az egészséges fejlődésre nézve: kognitív fejlődés, érzelmi-szociális, társas beilleszkedés, beszédfejlődés, valamint a családi beilleszkedés, kötődés, kapcsolati meghatározottságok tekintetében.
A cikk szerzője elsősorban nem a súlyosan elhanyagolt vagy bántalmazott gyermekekre irányítja itt a figyelmet, hanem arra, hogy az általános, a normálisnak tartott környezetben, rendezett családban is lehetnek olyan, a gyermek személyiségfejlődését károsító tényezők, melyek felismerésével és kezelésével megelőzhetők a problémák.
A kezdeti környezeti hatásokat meghatározza, hogy a gyermek világra jöttének örülnek-e vagy sem, a szülők felkészültek-e a szerepre, vagy környezeti, érzelmi és más nehézségek elterelő hatással vannak rájuk. Főleg az anya szerepe fontos a csecsemővel való interakcióban. A szülés utáni depresszió, az érzelmi kapcsolat vitalitása, az odafigyelés mennyisége, minősége, vagy hiánya, a kontaktus érzelmi töltöttsége, azaz a szülői üzenetek alakítják a csecsemő személyként való létezés élményét, amely megalapozza egész további életét. Azok a csecsemők, akik szülői üzenetként azt kapják, hogy örülünk neked, érték vagy, közénk tartozol, légy boldog, autonóm személyiséggé képesek válni. A szülői üzenetként negatívumokat (felesleges vagy, nem tetszik a nemed, a külsőd, terhemre vagy) kapók személyiségjegyeiben ezek a gátló érzelmek megjelennek, védekező, kompenzáló viselkedésre rendezkednek be, agresszív, rugalmatlan megküzdő stratégiákat eredményeznek (depresszió, droghasználat, antiszociális, esetleg bűnöző magatartás), és a serdülő, majd a felnőttkori személyiségzavarok alapját képezik.
A WHO előrejelzések szerint a népesség egyre növekvő mértékben küzd pszichiátriai, pszichológiai megbetegedésekkel és ezek következményeivel (depresszió, alkoholizmus, mentális betegségek, lelki egészség zavarai..), és ez a trend növekedést mutat 2020-ig, tehát vizsgálata és megoldása közös és sürgető problémánk.

DURÓ Zsuzsa: Tanulási gondokkal küzdő tehetségesek problematikája és fejlesztésük lehetőségei.
In: Fejlesztő Pedagógia, 22. évf. 2011/5-6. szám, 98-100. p.

Azt gondolnánk, hogy a tehetséges gyereknek álom az iskola, nincsenek problémái, az önmegvalósítás a csillagos ég. Ezzel szemben a valóság az, hogy a tehetséges tanulók, akik jó minőségű részképességekkel, pszichikus funkciókkal rendelkeznek - fejlesztésükre az iskolák folyamatosan odafigyelnek, hiszen ez vonzó, sikerorientált tevékenység - ugyanúgy küzdenek más területeken az alulteljesítéstől a súlyos tanulási zavarokig skálán.
A tehetséges gyerekek iskolai értékelésében két forma mutatkozik. Egyik lehetőség, hogy a megmutatkozó kiváló képességeik elfedik a más területen mutatkozó hiányosságaikat és a tanárok ezt nem veszik észre. Másik lehetőség, amikor a tehetséget azért nem fedezik fel, mert a más területen mutatkozó nehézségeivel való küzdelem lehetetlenné teszi ennek a kibontakozását. Ebben az esetben a tehetség azonosításának elmaradása megfosztja a tanulót a támogatás lehetőségétől.
Sok esetben a tehetség csak későbbi időpontban mutatkozik meg, pubertás, vagy felnőttkorban. Az iskolában alacsony színvonalon teljesítő gyerek szabadidejében kimagasló tehetséget mutathat valamely területen, vagy később a felsőoktatásban mutat fel komoly eredményeket.
A különleges képességeket hordozó gyerek gyakran kerül hátrányba a szokásostól eltérő gondolkodása miatt is. A kreatívan gondolkodó (főként a művészi tehetséget hordozó) gyerekeket gyakran könyvelik el deviánsként, a tehetség jegyeit fel nem ismerve.
Nem egyszerű feladat a tehetség időben történő felismerése és komoly probléma a mellette más területeken mutatkozó nehézségek kezelése. Ehhez az iskolának megfelelő háttérrel kell rendelkeznie mind osztálylétszám, mind a szükséges számú pedagógus, fejlesztő pedagógus tekintetében.
Tulajdonképpen minden gyerekben bolyong valamilyen tehetség, de a mai iskolarendszer módszereivel, túlterheltségével, időhiányával nem biztos, hogy felismeri ezeket a jegyeket. Nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen. Elő kellene segíteni ezt a munkát!

Összeállította: Bedő Sándorné könyvtáros

Könyvtárunk 2012. március 30-án rajzpályázatot hirdetett a zalakarosi óvodásoknak és általános iskolásoknak a közelgő költészet napja alkalmából.
Korcsoportonként két-két verset választottunk ki számukra, melyekhez tetszőleges technikával, maximum A/3-as méretben készíthettek illusztrációkat.

A kiválasztott versek:

  Óvodásoknak:
     Varga Katalin: Kisbence titka
     Zelk Zoltán: Tavaszi dal

  1-2. osztálynak:
     Kassák Lajos: Testvérkék
     Zelk Zoltán: A három nyúl

  3-4. osztálynak:
     Kányádi Sándor: Somvirággal, kakukkfűvel…
     Szalai Borbála: Süni Samu

  5-6.osztálynak:
     Radnóti Miklós: Április
     Kányádi Sándor: Hallgat az erdő

  7-8.osztálynak:
     Tóth Árpád: Április
     Goethe: Talált kincs

A megadott határidőig 89 rajzpályázat érkezett. Ebből választott ki a zsűri 31 kiemelkedő illusztrációt, melyek intézményünk emeleti aulájában kerültek kiállításra. A megnyitóra és a díjátadásra április 11-én, a magyar költészet napján került sor. A 15 egyformán díjazott óvodás verses-mérőkét kapott az oklevele mellé. Az általános iskolások között 31 tanulót díjaztunk, korcsoportonként az első három helyezett oklevelet, mellé az alsósok könyvjelzőt és noteszt, a felsősök órarendet és tollat kaptak.

Horváthné Nagy Elvira

Időpont: 2012. április 5. 9-12 óráig
Helyszín: Petőfi Sándor Emlékkönyvtár

A hagyományokhoz hűen idén is húsvéti játszóházba invitáltunk kicsiket és nagyokat egyaránt. Az ünnepek közeledtével környezetünket is ünnepi díszbe öltöztetjük. A kézműves foglalkozás keretében különböző húsvéti díszeket és apró ajándékokat készítettek az érdeklődők, többek között: gipszfigurákat, tyúkanyós ablakdíszt, különböző tojástartókat, ajándékdobozokat. Az elkészült dekorációkat mindenki hazavihette, amelyekkel hangulatosabbá, meghintettebbé tehették az otthon töltött ünnepnapokat, valamint a saját kezűleg készített ajándéktárgyakkal nagy örömet szerezhettek szüleiknek, nagyszüleiknek.

„A kreatív, alkotó folyamat jótékonyan hat a szorongások, önértékelési nehézségek leküzdésében, az empátiás készség megerősödésében, az érzelmek stabilizálódásában.” (forrás: http://www.muveszetterapia.hu)
A könyvtárban megtartott rendezvény nagy érdeklődés mellett (44 fő részvételével) zajlott.
A foglalkozást Kerek Györgyi védőnő és Jakabfiné Bársony Judit könyvtáros vezette.

Jakabfiné Bársony Judit

2012. február elején küldtük ki megyénk iskoláinak azt a versenyfelhívást, amelyik a Móra-napok keretében megrendezésre kerülő prózamondás, színjátszás, rajzpályázat versenyei mellett könyvtári játékra is hívta a diákokat. A felhívással együtt kiküldtük az 1. forduló feladatlapját is, melyet honlapunkról is letölthettek az érdeklődők. A pályázóknak ebben Móra Ferenc életéről, munkásságáról és Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák című regényéből állítottunk össze kérdéseket, rejtvényeket. A feladatlap kitöltésére, visszaküldésére egy hónap állt rendelkezésre. Az 5-6. és 7-8. osztályos korcsoportokban összesen 13 iskolából 48 pályamunka érkezett könyvtárunkba. Közülük korcsoportonként 15-15 tanulót hívtunk meg a második fordulóra, melynek megrendezésére 2012. március 29-én 13.30 órától került sor intézményünkben. A verseny megnyitó ünnepséggel kezdődött az aulában, ahol igazgatónőnk, Benkőné Gulyás Edit köszöntötte a versenyzőket, felkészítőiket és kísérőiket. Iskolánk Móra Színjátszók csoportja előadta Móra Ferenc: A vízimolnár lány című művéből készített színdarabot. Majd a könyvtári játékra érkező tanulók elvonultak a termekbe és korcsoportonként megírták a 2. forduló feladatlapját, mely már csak a Mikszáth regényhez kapcsolódó feladatokból állt. 45 perc múltán a diákok egy kis csoki és ivólé társaságában pihenték ki magukat, megtekinthették a Móra rajzpályázat kiállítását és filmvetítésekkel tölthették el azt a várakozási időt, mely alatt iskolánk pedagógusai a könyvtárosokkal együtt kijavították a feladatlapokat. Ezután a könyvtárban került sor az eredményhirdetésre, ahol a díjakat a könyvtárosok és az intézmény igazgatónője adta át.

5-6. osztály helyezettjei:
  1. helyezés: Besze Brigitta – Zalaapáti
  2. helyezés: Timár Gerda – Letenye
  3. helyezés: Pozsegovits Balázs – Zalaapáti

7-8. osztály:
  1. helyezés: Karsai András – Bolyai Általános Iskola, Nagykanizsa
  2. helyezés: Horváth Zsófia – Rozgonyi Úti Általános Iskola, Nagykanizsa
  3. helyezés: Koller Brigitta – Zalaapáti

Minden résztvevő emléklapot és könyvjelzőt kapott, a helyezettek oklevél és könyvjutalomban részesültek.

Horváthné Nagy Elvira

Foglalkozás óvodásoknak az Apáczai Csere János ÁMK Könyvtárában

A foglalkozáson zene hallgatása után megbeszéltük, miért jó rendben tartott szobában lakni, miért fontos, hogy rendet tartsunk a szobánkban. Majd játékos hibakeresést játszottunk: a képeken mindenféle furcsaság van, amit a gyerekeknek meg kell találniuk. Az óvó néni segítségével két csoportban, két képnél dolgoztak a gyerekek. Ezután képek segítségével megbeszéltük, hogy mit illik csinálni, ha tüsszentünk, mit csinálunk lefekvés vagy evés előtt, hova kerül a szemét. Kormos István: Vackor című meséjének segítségével megbeszéltük, hogyan kell az oviban viselkedni a csoporttársainkkal. Végül kivetítőn megnéztünk egy mesét. A gyerekek nagyon élvezték a mozgalmas, érdekes foglalkozást. A Csillagközi Óvodából vett részt az 1-es csoport 20 fővel 2012. február 27-én.

Ambrus Adrienn  
könyvtáros      

A letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola évek óta minden márciusban megrendezi az Andrássy- napok rendezvénysorozatot.

A programok között vándorkiállítás, helytörténeti vetélkedő és feladatmegoldó verseny szerepelt.

Vándorkiállítás

Az Andrássy- napok keretében 6. alakalommal került sor a Letenye és Környéke Iskolaszövetség szervezésében a Vándorkiállításra. A szervezet művészeti munkaközössége minden évben híres személyiség jeles évfordulójához kapcsolja a képzőművészeti pályázat témakörét.
Az idén Gazdag Erzsi író, költő két művét illusztrálhatták a gyerekek. Óvodások és alsó tagozatosok A juhász és a tündér című meséhez, míg a felső tagozatosok a Szűkesztendő – Bőesztendő című vershez készítettek alkotásokat.
A Vándorkiállítás ünnepélyes megnyitására március 12-én került sor, ahol a díjazott tanulók értékes jutalmakat vehettek át.
Az iskolaszövetség intézményeiben 2-2 hétig lesz megtekinthető a kiállítás.
A „vándorút” a Városi Könyvtárban fejeződik be, ahol szintén láthatóak lesznek az ifjú tehetségek színvonalas alkotásai.

Jutalmazottak

Helytörténeti vetélkedő

A Helytörténeti vetélkedőn a 3., 4. és 5. osztályos tanulók vettek részt, akik nagy izgalommal készültek a versenyre.
Már az előzetes feladatok témája is felcsigázta a gyerekek érdeklődését.
Népviseletben, régi eszközök, tárgyak felhasználásával kellett előadni egy-egy ünnephez kapcsolódó népszokást. Volt locsolkodás, kukoricafosztás, lucázás, melyet dallal és tánccal is kísértek. Ráadásképpen hagyományos zalai ételek kóstoltatásával színesítették a bemutatót.

Az osztályokat képviselő ötfős csapatok előzetes kutatómunka és felkészülés alapján adtak számot tudásukról. A feladatok között szerepelt: totó, keresztrejtvény, képösszerakó, helyismerettel kapcsolatos munka és hagymanaptár készítés.

A vetélkedő legfőbb célja az volt, hogy a gyerekek minél többet megtudjanak dédszüleik, nagyszüleik életéről, megismerjék a város kulturális örökségét, az itt élt emberek munkáját.
A résztvevő hat csapat nagyon kitett magáért. Az adott válaszok is bizonyították, hogy felkészülésük alapos és mindenre kiterjedő volt.

Az izgalmas és nagyon érdekes megmérettetésen a következő lett az eredmény:

I. helyezett: 3.a osztály
II. helyezett: 5.a osztály
II. helyezett: 4.a osztály
III. helyezett: 3.b osztály

Feladatmegoldó verseny

Március közepén nemzeti ünnepünkre és iskolánk névadójára is emlékezünk.
A felső tagozatos osztályok projekt feladatokat kaptak. Indulót írtak iskolánkról és névadónkról, illetve tablót készítettek településünk népi építészeti emlékeiről.
Az összesített eredményben I. helyezett lett a 6. a osztály, őket követte a 8. a és a 7. a osztályok.

Az Andrássy-napok projekt az egész iskolát mozgósította. A tantárgyakhoz kapcsolódóan a tanítási órán is foglalkoztak a témával, a könyvtárban készültek a vetélkedőre, méltó emlékezést adva ezzel az iskola névadójának Andrássy Gyulának, a kiegyezés utáni első magyar kormány miniszterelnökének.

Varga Ferencné
könyvtáros  

Dr. ORMÁNDI János: Miért rosszak a mai gyerekek? (nincsenek rossz gyerekek). Kutatások tükrében sorozat
In.: Csengőszó, 2011/4. szám, 39-44. p.

Pedagógusok napi panasza, hogy a mai gyerekek rosszak, kezelhetetlenek, tiszteletlenek.
A gyermekpszichológusok véleménye szerint nincs rossz gyerek, csak a megfelelő nevelés hiánya, fegyelmezési problémák, a gyerekekre nehezedő teljesítmény és megfelelési kényszer nyomása okoz viselkedési problémákat.
A nevelési problémák jó része vezethető vissza arra, hogy a mai családokban egyre kevesebb a parancs, s teret engednek a gyermeki alkudozásnak. A gyermekek kívánságai, sőt kötelességei is alkudozás tárgyát képezik, kéréseiket nagymértékben teljesítik, a büntetések pedig egyre inkább visszaszorulóban vannak, mennyiség és mérték tekintetében is. A szülők egyre kevesebb korlátot szabnak nevelési feladataik során, a gyermeki autonómia túl korán kap támogatást.
A nevelődő gyermek minták, terelgető korlátok híján a maga elképzeléseire van bízva, hogy mit hogyan kell tennie. Csoda, hogy elveszettség érzés uralkodik el a gyerekeken, hiszen koruknál fogva még nem képesek dönteni jó és rossz tekintetében, a terelgető nevelés elmaradásával képtelen feladatot rovunk rájuk, nevezetesen, találják ki, hogyan kell szabályok szerint élni, melyekről nincs ismeretük.
A nevelési problémákat okozó helyzet egyike a társadalom családi felállásában történő heveny változások köre: a házassági válságok hatása a gyerekre, fél szülő által nevelt gyerek, idegen fél a családban, intézeti nevelés. A hiányzó biztonságérzet, az érzelmi elbizonytalanodás, vesztességtől való félelem, bűntudat, agresszív vagy depresszív viselkedés mély nyomot hagynak az alakuló gyermeki személyiségen.
A problémát súlyosbítja a médiumok műsorterve, mely nem a gyerekek értékrendi nevelése szerint épül fel - nem is erre alakult -, és nincs igazi felnőtt szűrőközeg, aki eligazítást, vagy olykor ’álljt’ parancsolna.
A cikk szerzője még felhívja a figyelmet Henning Köhler által kidolgozott nevelésművészet három alappillérére: védelmező odafigyelés (meghallgatás), kísérő figyelem (várakozás), vigaszt nyújtó bizalom (kérdezés).
Minden pedagógus és szülő figyelmébe ajánlom, aki érzékenyen kíván a gyerekek felé fordulni!

DR. JUHÁSZ Miklós: Parlagfű: átkozott vagy áldott?.
In.: A biológia tanítása, 2011/4. szám, 34-40. p.

A nevében gyönyörű (Ambrosia), de rendkívül agresszíven terjedő, a mezőgazdaságnak és az allergiás betegeknek sok gondot okozó parlagfüvet védőszárnyaik alá vevők táborához szól a cikk írója.
Talán a nem túl hatékony parlagfű irtási akciók nyomán kialakult közvélekedés csapott át ellentétjébe, de különböző médiumokban különböző intenzitással lángol fel a tudományosság leplébe burkolózó parlagfű „védelem”. Talán szép nevének köszönhető, hiszen az ambrosia szóról széles körben ismert, hogy a görög istenek eledele volt egykoron, de ez biztosan nem a mi parlagfüvünk! A névadás hátterében Carl Linné a nagy rendszerező áll, aki a növényt Ambrosius püspökről nevezte el rendszertanában, tehát az istenek eledelével semmi kapcsolatot nem mutat. Miután a növény az első világháború után került be Európába a múlt századelőn divatos ambrosiaillatot sem nyerhették e növényből az úri szalonok illatfelelősei.
A cikkben felsorakoztatott és alátámasztott öt indok, amely a parlagfű irtása mellett szól:
1. Hazánkban a legelterjedtebb mezőgazdasági gyomnövény. 1977-ig még alig ismert, ritka gyom volt, de ez évtől 1997-ig az első helyre nőtte ki magát.
2. Nagyon sok virágport termel. Egy-egy porzós fészekben található virágzat a szabadon álló porzókkal rengeteg pollent termel. Vannak évek, amikor az Ambrosia artemisiifolia termeli az éves összpollenmennyiség közel felét.
3. A parlagfű hosszú ideig virágzik. A gyengébb és a termékenyebb évek összevetésében 2-4 hónapig van a virágpora a levegőben.
4. A parlagfűpollen idézi elő a legtöbb szénanáthás megbetegedést. Bőrgyógyász allergológusok vizsgálati eredményei támasztják alá a tényt.
5. A parlagfű nemcsak sok pollent termel, hanem sok magot is. A sok mag pedig sok új növénynek adhat életet!
Aki pedig nem hisz a tudománynak, az járjon utána! Vagy próbáljon lélegezni a parlagfű vetemény közepén!

Február 12-én megtartottuk már hagyománnyá vált farsangi könyvtári foglalkozásunkat a murakeresztúri könyvtárban.

Mint a cím is mutatja, a foglakozás a farsangról, a farsangi ünnepkörről és a hagyományokról szólt. Kézműveskedés közben a farsangi szokásokról beszélgettünk. Színes papírból farsangi dekorációt készítettünk a bálra. De otthonra is készültek ablakdíszek és tréfás bohócfejek.

A délután gyorsan elszaladt és mindenki nagyon jól érezte magát a foglakozáson.

Spirk Erzsébet
könyvtáros