|
A pedagógiai szakkönyvtár nyitva tartási rendje 2012. március 1-jétől |
| Hétfő: |
13.00-16.00 óráig |
| Kedd: |
13.00-16.00 óráig |
| Szerda: |
13.00-16.00 óráig |
| Csütörtök: |
kölcsönzés szünetel |
| Péntek: |
10.00-13.00 óráig |
|
|
Tanulásfejlesztés a Vajda János Gimnáziumban |
- A projekt: TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0025 „Könyvtári szolgáltatások fejlesztése Zalában”
- A program: Tanulásfejlesztő tréning
Egy kineziológus segítségével a könyvtári programon résztvevő diákok a hatékony tanulás módszereivel ismerkednek meg.
- A program célja: A koncentrált tanulás állapotának elérését segítő mozgássorozatok elsajátítása
- A program résztvevői: A Vajda János Gimnázium diákjai
életkoruk: ~15 év
számuk: 34 fő
- A program időpontja: 2012. február 2. 15.00 -16.30
Nagy érdeklődés mellett tartottunk tanulásfejlesztő tréninget 2012. február 2-án délután a Vajda János Gimnázium könyvtárában.
Tréning-vezetőnk, Kreilné Szabó Melinda kineziológus megismertette diákjainkkal azokat a módszereket, amelyek segítségével erősebben és felkészültebben állhatnak életük egyik nagy eseménye, az érettségi elé.
Megtudtuk tőle, hogy tanulási problémái szinte mindenkinek vannak. Vannak azonban olyan gyakorlatok, amelyeket rendszeresen ismételve jelentős változást eredményeznek a tanulási és egyéb képességekben. Különösen fontos ez akkor, amikor az érettségi előtt álló diákok mindennapjai egyre inkább a tanulásról szólnak. A tanulás pedig fárasztó, komoly erőfeszítést igénylő tevékenység, aminek a fenntartásához sokszor minden akaraterőnk is kevésnek bizonyul.
A legtöbb ember esetében az agy jobb oldali része felelős a kreatívabb, művészi funkciókért, a bal pedig a logikusabb, elemző funkciókért. A két féltekét egy szövettömeg köti össze, amely átkapcsoló állomásként működik – „hatalmas agyközi kábelrendszer”. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a domináns oldal használatával dolgozzuk fel az információt. Ugyanakkor a tanulási és gondolkodási folyamatok akkor hatékonyabbak, amikor mindkét féltekét bevonjuk ebbe.

A két agyfélteke összehangolását segítik a gyakorlatok, melyek hatására jelentősen javul az ember figyelme, szem-kéz koordinációja, tanulási képessége, szervezettsége, írása, önértékelése.
A gyakorlatokról elmondható hogy:
- Minimális erőfeszítéssel, maximális eredményt érhetünk el
- Naponta elég csak 2 gyakorlatot használni
- Nincs szükség speciális felszerelésre vagy tudásra
- Pár perc alatt elvégezhetők
- Csoportosan is végezhetők
A könyvtárunkban lezajlott tanulásfejlesztő tréning azért is válhat nagy hasznára diákjainknak, hiszen a fent említett technikák megismerésével és alkalmazásával néhány perc leforgása alatt jelentős mértékben javíthatják koncentrációképességüket, közérzetüket. Ez által saját dolgukat könnyíthetik meg, nem csak az érettségire való felkészüléskor, hanem tulajdonképpen bármilyen stresszhelyzetben, amikor teljesíteniük kell. Külön öröm már csak emiatt is, hogy a tanulásfejlesztő tréning ekkora érdeklődésre tartott számot, hiszen a Vajda János Gimnázium (így könyvtárunk is) mindig fontosnak tartotta, hogy a diákok a nálunk töltött évek alatt ne csak a „száraz” tananyagot sajátítsák el, hanem képesek legyenek önállóan feldolgozni azt. A tréning során megismert módszerek pedig nagy segítséget nyújtanak ebben, hiszen az élet bármely területén felhasználhatók, ezzel nagyban hozzájárulva a minél sikeresebb boldoguláshoz…
Tóthné Villányi Márta
könyvtáros |
|
Lőrincze Lajos II. iskolai könyvtárbővítési pályázat |
|
A pályázat célja
A magyarországi oktatási intézmények könyvtárainak ellátása a magyar nyelv új, korszerű szótáraival. A közelmúltban végzett reprezentatív felmérés eredménye azt mutatja, hogy a hazai iskolai könyvtá-rak túlnyomó részében sajnálatos módon csak több évtizedes, elavult magyar szótárak találhatók. Ezek a régi, korszerűtlen szótárak nem tükrözik szókincsében gyorsan változó nyelvünk mai állapotát, al-kalmatlanok az anyanyelvi kompetencia hatékony fejlesztésére. A TINTA Könyvkiadó, mint a magyar egynyelvű szótárak legnagyobb kiadója, átérezve felelősségét pályázatot ír ki, hogy a magyar közokta-tásban széles körben elérhetőek legyenek a magyar nyelv mai állapotát leíró új szótárak. A TINTA Könyvkiadó szótárai közül többet a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottsága Kiváló Magyar Szótár díjjal tüntetett ki.
|
|
Könyvtárhasználati foglalkozás Gelsén |
|
Időpont: 2012. január 6.
Résztvevők: a helyi általános iskola második osztályos diákjai délutáni foglalkozás keretében

A könyvek világában még kevésbé jártas gyermekcsoport számára döntő fontosságú lehet az iskolai könyvtár megismerése, az ehhez kapcsolódó készségek-képességek megalapozása.
Az érdeklődő kisdiákok megismerkedtek a könyvtárral és az iskolai könyvtár szolgáltatásaival. A tanulókkal igyekeztünk megismertetni a könyvtári élet legfontosabb szabályait is.
Mit és hol találunk? Tájékozódás a könyvtárban. A tájékoztató táblák, feliratok böngészése, felismerése.

Könyvkeresés a szabadpolcokon: a gyermekek által szabadon választott témában egy érdekes könyv vagy folyóirat megkeresése segítséggel vagy önállóan és helyben történő olvasgatása. A gyermekek egyéni könyvválasztása segíthet a könyvek és az olvasás megszerettetésében, a felfedezés, válogatás, ítéletalkotás fejlesztésében.
Jakabfiné Bársony Judit
könyvtáros |
|
Könyvtári foglalkozások Zalakaroson |
|
November hónapban két foglalkozást szerveztünk egy kicsit kapcsolódva a Zalai Gyermekkönyvhetek rendezvényeihez. November 18-án 27 negyedik osztályos tanuló érekezett hozzánk, hogy Lázár Ervin születésének 75., halálának 5. évfordulójára, Csukás István 75. születésnapjára emlékezve ismerkedjenek az írók munkásságával, életével és legfőképpen azokkal a műveikkel, melyeket könyvtárunkból is kikölcsönözhetnek. A könyvbemutatókat érdekes vetítések színesítették. Az “internet segítségével” Rudolf Péter olvasta fel Lázár Ervin: Fába szorult hernyó című meséjét. A foglalkozás végén pedig Csukás István meséje alapján készített Süsü, a sárkány című bábjátékból “csemegézhetett” a hallgatóság.

November 23-án kézműves foglalkozásra hívtuk meg az alsó tagozatosokat. Papírból készítettünk velük mesékhez szereplőket, síkbábokat. Míg a fürge ujjak szorgoskodtak, addig népmeséket hallgathattak a gyerekek. Elkészültek a legnépszerűbb meseszereplők, s 41 kisgyerek több bábbal indult haza, hogy este saját meséik elbábozásával lepjék meg szeretteiket.

Horváthné Nagy Elvira
könyvtáros |
|
Ismerkedés a Google keresővel, bibliográfia készítés az Apáczai ÁMK Könyvtárában |
|
2011. december 9-én 18 fő 12. évfolyamos gimnáziumi tanuló vett részt a foglalkozáson. A foglalkozás két tanórán zajlott, csoportbontásban. A csoport egyik fele a foglalkozás során megismerkedett a bibliográfiákkal. Feladatként nekik is készíteni kellett egyet. Mindenki kapott egy kis csomagot, ami tartalmaz egy magyar szerzős könyvet, egy külföldi szerzős könyvet, egy antológiát és egy folyóirat cikket. Ezekből kellett készíteniük egy kis bibliográfiát. Közben a másik a számítógépeknél a Google internetes keresővel ismerkedett meg kicsit mélyebben. Megnéztük, mire használhatók a Boole operátorok, miért jó az „” alkalmazása a keresésnél. Ezek után Google parancsokkal ismerkedtünk, melyek segítségével azonnal választ kapunk pl. arra, hogy mennyi idő van Hong Kongban, vagy milyen az időjárás New Yorkban. Kipróbáltuk a mértékegység váltásokat, és a képkeresőt is. Az óra utolsó 10 percében mindenkinek 3 feladatra kellett válaszolnia a foglalkozáson kipróbált keresések segítségével. A foglalkozás célja, hogy megtanítsuk a diákokat arra, mi mindenre használható egy internetes kereső, és mennyi lehetőség rejlik benne.
Ambrus Adrienn
könyvtáros |
|
Az Andrássy Gyula Általános Iskola Könyvtára az egészség szolgálatában |
|
2011. november 28 - december 2.
Iskolánkban már évek óta hagyomány, hogy november végén egészséghét keretében népszerűsítjük az egészséges életmódot, köztük a helyes táplálkozást. A programba a könyvtár is bekapcsolódott.
Az intézményünk konyháján pogácsa készült, helyi pékségtől kóstolót kaptunk az általuk készített termékekből. A védőnő bevonásával vércukormérés is szerepelt a programban, vérnyomásmérés, súly- és magasságmérést is végeztünk. Az iskola nyugdíjas pedagógusai is segítettek a lebonyolításban.
A könyvtárban a felsősök filmet néztek a tinédzserkor veszélyeiről. Az ötödik osztályosok totót töltöttek, könyvekből gyűjtöttek információkat a témával kapcsolatosan.
Az iskola minden tanulóját megmozgató rendezvény sikeres volt.
Varga Ferencné
könyvtáros |
|
Sajtófigyelő 2011. november |
|
CSIKÓS Péter – Dr. NAGY Lászlóné: Nemek közötti különbségek biológiai, pszichológiai és módszertani megközelítésből.
In.: A biológia tanítása. 2011/3. szám, 3-14. p.
Általános tétel, hogy a jó pedagógus nem tesz különbséget a diákjai között! Ez a tisztelet és megbecsülés szintjén igaz, de miután nincs két egyforma egyed, főleg a nagy csoportok, fiúk és lányok tekintetében sok és alapvető különbség van, tehát nem lehet differenciálás nélkül foglalkozni a gyerekekkel.
Biológiai szempontból közelítve meg a különbözőségeket bizonyított, hogy a genetikai és hormonális eltérések, idegrendszeri és agyi fejlődési sorrendbeli különbözőségek mutatkoznak a két nem között. Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a fiúk és a lányok eltérő készségekben, képességekben bizonyulnak eredményeseknek. Közismert, hogy a lányok empatikus készségeiknek köszönhetően a verbális képességek terén, míg a fiúk a fejlettebb rendszerező képességeik következtében a téri feladatok, a téri tájékozódásban nyújtanak jobb teljesítményt.
Kimura 1999-es kutatásai szerint: „A szexuális differenciációt úgy foglalhatnánk össze tömören, hogy az emlősök default-, azaz alapállapota a női változat, amelynek valamiféle variációjaként jelennek meg a férfiak.” Sőt agyunk fejlődése is nőként indul, tehát az evolúció is a női nemet részesíti előnyben.
A genetikai nemet az apai ivari kromoszóma milyensége határozza meg, a viselkedésben megnyilvánuló nemet pedig a hormonok.
A férfiak és a nők agyi felépítésében számos területen mutatkozik eltérés, a legszembetűnőbb a férfiak jobb agyféltekéje nagyobb és fejlettebb, míg a nőknél a bal. A jobb félteke felelős a rendszerező képességért, a bal az empátiáért!
A nemek közti eltérések figyelhetők meg továbbá a motoros készségek, matematikai képességek, észlelésbeli, verbális készségek kapcsán is.
A pedagógusnak kötelessége a tanulói különbségek, köztük a nemi különbségek ismerete, felismerése és elismerése. A hangsúly a különbségek tudomásulvételén és tiszteletén, s nem a minősítésén van. Ismeretük segít a tanulási stratégiák nemre és személyre szabásában, a módszerek kialakításában.
FŰZNÉ dr. KÓSZÓ Mária: A természeti értékek megőrzésére nevelés élményszerű lehetőségei.
In.: A földrajz tanítása, 2011/3. szám, 3-9. p.
Az ember léte elválaszthatatlan az őt körülvevő természeti környezettől. Védelme, ápolása közös feladatunk. A környezetvédelemre, természetszeretetre nevelést az iskolában nem elkezdeni, hanem folytatni kell, fel kell ébreszteni az igényt az egész életen át tartó, belső szükségletként megélt ápolására, fenntartására.
Az iskolai oktatásnak szerves része már sok helyen a „természetben a természetről” tanulási forma, más néven, a tantermen kívüli oktatás. Ennek egyik példája az ökoiskola, ahol kiemelten foglalkoznak a környezeti neveléssel, más formája a terepen tömbösített órákban végzett gyakorlati szemléltetésű tanóra. A mára már tízre gyarapodott nemzeti parkjaink célszerű terepet biztosítanak a gyerekek megfigyelő, vizsgálódó csoportos és egyéni munkáihoz, tanösvények, madárlesek segítik a természetvédelem oktatását.
A környezettudatosság – bár a szó napjaink találmánya – nem mai keletű életforma, íróink, költőink szép írásokban tették le voksukat mellette.
A cikk ötletekkel, tapasztalatok megosztásával segíti a természeti értékeink megőrzését segítő tanórai munkát.
PISKOLTINÉ Tóth Andrea: Gondolatok a vitáról és érvelésről egy tanítási verseny kapcsán.
In.: Csengőszó, 2011/3. szám. 12-16. p.
A vita és az érvelés nem csak a kommunikáció szerves része, de ismerete, készségszintű használata a kulturált konfliktusmegoldást is segíti.
Amennyiben véleményalkotásra ösztönözzük a gyerekeket, akkor fennáll a lehetőség, hogy különféle vélemények merülnek fel, ezek ütköztetése pedig szabályokhoz kötött. Ezeket a szabályokat meg kell ismerniük a gyerekeknek, használatukhoz, gyakorlásukhoz az iskolában terepet kell teremteni.
A vita lehetőséget teremt egyrészt a vélemények kialakítására, másrészt azok vállalására, megvédésére. Ennek eszköze az érvek felvonultatása, ütköztetése, melynek során alapvető a másik személy tisztelete, a tolerancia hajlandóság, az elfogadás.
Az iskolai vita készség fejlesztés során technikákat, módszereket, eljárásmódokat kell tanítani a diákoknak. A cikk az alábbi játékos módszereket mutatja be felhasználásra: akadémikus vita, véleményvonal, érvek kártyán, olvasókártya, indián beszélgetés, T tábla, törött lemez, ördög-angyal, írói szék, reklám, szerintem igen-szerintem nem, kockázás.
A cikk hatékony segítség minden kommunikációt oktató pedagógusnak, de megszívlelendők az ötletek bármely más területen oktatónak.
Összeállította: Bedő Sándorné könyvtáros
|
|
A "Könyvtári szolgáltatások fejlesztése Zalában" című projekt eredményei |
|